Falazóhabarcsok
A falazóhabarcs egy olyan kötőanyag, amelynek alapvető funkciója a különböző falazóelemek (téglák, kövek, betonelemek) összeragasztása, egymáshoz való tartós tapadásuk biztosítása. Az elemek közötti hézagok kitöltése a falszerkezeten belüli egyenletes teherelosztást szolgálja. A falazóhabarcsok egyik legfontosabb tulajdonsága a nyomószilárdság. Ennek értéke határozza meg, hogy az anyag képes-e elviselni a falszerkezetből adódó terheket.
Régebben a különböző falazóelemek egymáshoz illesztéséhez, rögzítéséhez kötőanyagként leggyakrabban sár, agyag, mész, gipsz, trassz, illetve egyes helyeken cementszerű anyagok valamelyikét vagy ezek keverékét használták. Napjainkban a legáltalánosabban alkalmazott kötőanyag a mész (oltott mész vagy mészhidrát), illetve a cement. Érdekesség, hogy a műemléki épületek, romok falazatainak helyreállításánál mészhidrátot és trasszt, mint hidraulikus kötőanyagokat tartalmazó habarcsot használunk.
A falazóhabarcsok kiválasztásánál az egyik legfontosabb tényező, hogy milyen célra használjuk a terméket: új falazatok készítésére vagy régi falak felújítására. Az épület típusa is jelentősen befolyásolja a választási lehetőségeket. Műemlékek és régi épületek felújításához a trasszhabarcsok alkalmazása az optimális megoldás. Új építés esetén a megfelelő termékválasztás nagyban függ a falazat anyagától és a terhelés mértékétől. Más műszaki tulajdonságokkal rendelkező anyaggal érdemes vakolni egy klinker téglát, egy vázkerámia téglát vagy egy Ytong falazóelemet. Ezeken kívül speciális falazóhabarcsra van szükség például az üvegtéglából készült falak esetében.
