Régi épületeink nagy része vízszigetelés nélkül készült, ezért karbantartásuk vagy felújításuk hozzáértést és speciális anyagokat kíván. Ezt biztosítják az úgynevezett szárító- és felújító vakolatok, amelyeket szigorú ellenőrzés mellett, pontos összetétellel, gyári körülmények között állítunk elő.
A nedvesség és a sóterhelés a falakban igen hátrányosan befolyásolja a régi és sok esetben az újonnan épített lakóházak használatóságát. A folyamat előre haladtának egyértelmű jelei a sóvirágzások és a vakolatleválások, emellett igen kellemetlen kísérőjelenség, hogy a nedves falak hőszigetelő képessége nagymértékben lecsökken. Nagy problémát okoz az is, hogy a nedves és hideg falfelületeken lecsapódó víz nyomán penészedés indulhat meg, ami komoly egészségügyi kockázatot jelent a lakóknak.
A falszerkezet nedvességének okai
A nedvességgel és sókkal kapcsolatos problémák először az épületek lábazati zónájában és a pincék belső falán jelentkeznek, majd később a földszinti részeken is megmutatkoznak. A jelenség hátterében leggyakrabban a talajból történő úgynevezett kapilláris vízfelvételt sejtik, a valóság azonban az, hogy egyszerre több mechanizmus is érvényesülhet. Az okok közé lehet sorolni még:
Az épületkárok keletkezésének folyamata
A nedvesség hatása és a falszerkezet tulajdonságainak negatív változása igen sokrétű. Jelei lehetnek a csökkent hőszigetelő képesség, a vízfoltok megjelenése, valamint az alga- és a penészképződés. A felsoroltak mellett a téli hónapokban gyakran fagykár is fellép. Amíg a sókárokért a vízfelvétel és a kiszáradás miatt bekövetkező, ismétlődő kristályképződés okolható, addig a fagykárok esetében a magas nedvességtartalmon kívül a jelentős hőmérsékletkülönbség és annak aprózó tulajdonsága tehető felelőssé.
A különböző savak hatására a kötőanyagok egy része oldható anyaggá alakul át, amit aztán a talajvíz, a szivárgó víz vagy az esővíz ki is old. A kimosódás mindig anyagvesztést jelent, ami károsítja, fellazítja és aprózza az épületet alkotó építőanyagokat. A szerkezetet leggyakrabban a salétromsav, a kénsav, a sósav és a szénsav károsítja. A salétromsav nitrogénből vagy ammónia és egyéb szerves vegyületek lebontása során keletkezik, a kénsav a kén-oxid és az esővíz reakciójából jön létre, a sósav pedig a PVC égetők mellékterméke.
Az Eurosan rendszer a megoldás
A Cemix által kifejlesztett Eurosan System egyedülálló falszárító vakolatrendszereinek segítségével a nedves és sóterhelt épületekben is modern, egészséges lakókörnyezet alakítható ki. A technológia számtalan középület és műemlék, köztük kastélyok, templomok és várak felújításánál bizonyította hatékonyságát. Emellett egyre gyakrabban nyújt segítséget családi házak esetében is, ideértve a hazai lakásállomány közel 13%-át kitevő vályogházakat.
A nedves és sóterhelt falakat nem javasolt hagyományos vakolattal ellátni. Az Eurosan vakolatok hidrofób tulajdonságai miatt a falakban felfele törekvő nedvesség nem képes mélyen a vakolatba hatolni, hanem a határfelület közelében elpárolog. A falfelület mindig száraz marad, a vízben oldott sók pedig a vakolat pórusaiban raktározódnak el, és nem jutnak el a felszínre.
Mivel a nagy légpórustartalmú Eurosan vakolatok jó hőszigetelő tulajdonságúak, megnövekszik a határoló falak belső felületének hőmérséklete. Ezzel elérhető, hogy párakondenzáció nem vagy csak igen ritkán lép fel, és megszűnik a korábbi penészedés is.
Az Eurosan vakolatrendszer előnyei
Az előbb felsoroltakat kiegészítve érdemes vázlatosan is összefoglalni az Eurosan technológia pozitív tulajdonságait, alkalmazásának előnyeit és a kapcsolódó szolgáltatásainkat:
Az Eurosan vakolatrendszerekkel kapcsolatos további információk a Cemix Tudástárában olvashatók.